2007/10/26

A lehetetlen nem tény. A lehetetlen vélemény. A lehetetlen nem létezik.

Ezen a héten egy olyan témával foglalkozom, ami újra és újra felmerült az eddigi pókeres múltamban. Ez pedig annak a felismerése, hogy akármennyire is rossz helyzetben vagy, mindig van lehetőséged arra, hogy visszatérj a játékba.

Legutóbb a múlt vasárnapi cardozás freen voltam vert helyzetben: kifogtam QQ-val egy AA-t, ami a mélybe taszított: 200-as nagyvak mellett 360 zsetonom volt. Ezt követően volt két leosztásom a nagyvakig. Első leosztás Q5o... erre még a maradék 320 zsetonomat se tenném fel 6 ellenfél ellen. És jött a csoda: átültettek egy másik asztalhoz, ráadásul osztó pozícióba. Kaptam egy A5-öt. Mögöttem kisvakként aki lehúzott ász párral, és egy sitout nagyvak. A vakok már 150-300 voltak. Így benyomtam egy all int, gondoltam, egy megadó lesz. De mindenki dobta! Még a 300-as nagyvak se adta meg azt a maradék 20 zsetont, mert sitout volt. Ha a kisvak megadja, szerintem 60% nyerési esélyem lett volna. Aztán dobáltam egy-két lapot. 5To, A3o... erre se akartam 4 ellenféllel mögöttem a versenyemet feltenni, hiszen csak 2.5 nagyvakom volt kb. Majd kaptam egy bubi párt. Ezzel mindenképp emelni kell, hát be is mondtam 770-nek egy all int és mindenki dobta. 1220 zseton, 4 nagyvakon állok már. Aztán 8Q, 7Q, dobólap. Nagyvakban kaptam egy KJ-t. mindenki dobta, kisvak kiegészített. Hm... all in, most nincs idő játszadozásra, max. ásza van és 40% nyerési esélyem vagy alacsony párja és 45%, max. 10% eséllyel slowplayelt moster, de az ellenfelemtől nem láttam eddig hasonló játékot. Jó eséllyel favorit vagyok. Ahogy várható volt, az all inemre dobta. Nem engedhettem meg magamnak, hogy a gyengébb lapjával floppoljon valamit és kiejtsen. 1520 zseton. Következő leosztás JQ... kisvakig mindenki dob, én vagyok a kisvak. Már 400-as volt a nagyvak. Beemeltem all in. Bár olvastam Harringtontól a csomósodás fogalmáról (egyenletes eloszlásban ha az első 7 embernek nincs jó lapja, akkor az utolsónak nagyobb eséllyel van), az esélyeket mégis úgy itéltem meg, hogy favorit vagyok, mert KT-ig jó eséllyel az ellenfél mindent dob, kis pár ellen van 45%-om és több a gyengébb kombináció, mint az erősebb. 4 nagyvakot kellene majdnem megadnia az ellenfélnek, ezt akármire nem adja meg. Be is dobta. 1920 zseton, 400-as vaknál majdnem 5 nagyvak. Még fontosabb, hogy felépítettem egy szuperagresszív image-et, amit nem szoktak meg tőlem. Egy kör alatt legalább 4 all int láttak tőlem, bár mindegyik indokolt volt, ez szerintem mindenkinek feltűnt. Plusz előny, hogy akik nem ismerik a konzervatívabb játékomat és figyelnek, elkönyvelhetnek szuperagresszívként, ami jól jön a jövőben, akár ma, akár később. Erre következő leosztásban kapok egy 99-et. 5 nagyvakom van, ha átmegy rajtam a vak, csak 3.5. Számítottam arra, hogy ha all in megyek, ász-akármivel szinte megadják, mert mániákus őrültnek tartanak már néhányan. Előttem Bettica limpelt, mögöttem egy kisvak és egy nagyvak. Bettica limpje késői pozícióból gyengeséget sugallt, ász-akármi. Mivel emeltem már rá, szerintem elege lehet belőlem. Ez a megadás felé billenti a mérleg nyelvét, ami jó, csak annak drukkolok, hogy a második lapja 9-esnél kisebb legyen. Meg annak, hogy a vakok ne monsteren üljenek. Benyomtam egy all int és az agresszív image megtette a hatását: a vakok ugyan dobtak, de Betica megadta. ATs volt nála, így sajnos csak 55%-om volt. Itt szerencsém volt, mert az 55%-om lejött. Ez is kell egy versenyhez néha... a 10 nagyvakommal viszont most már újra kényelmesen ülhettem. Visszavettem a tempóból... sokáig vártam a jó lapokra, de nem jött semmi, és mindig beemelt valaki előttem amikor jónak itéltem meg a helyzetet a lopáshoz... all int nem adok meg A9-cel, hátulról sem. 800-as vakoknál kaptam végre egy 88-at, az agresszív image-em már talán annyira nem él. Osztó limpelt, én voltam a kisvak, all in mentem, osztó megadta. Megint egy versenyfutás, 88 vs KQ. Ismét 5 nagyvakon voltam. Ezután 5-10 nagyvak között ingadozott a stackem. Egyedül Zoli gyüjtött hatalmas stacket, amikor deepstack érkezik döntő asztalra, mindig veszélyes. Utolsó leosztásban favoritként AT-zel bemondtam egy all int, két call érkezett: Zolitól JQs (let's gamble felkiáltással), és egy 6To-tól, mert a zsetonjainak 3/5-e nagyvakként már bent volt. Zolinak lejött a flösse és negyedikként estem ki. Mindezt 320 zsetonból 300-as vakok mellett...

Másik hasonló sztori a sportingbet kupán esett meg velem a 2. selejtezőnapon, ahol szintén a halál széléről jöttem vissza, lehetett kb. 4 nagyvakom és még heten voltunk versenyben. Ez kellett ahhoz, hogy a döntőben jó helyen végezzek.

Él még az emlékeimben egy titános verseny, ahol Macsek megkarmolt, az 1500-ból maradt kb. 250 zsetonom és ebből csináltam 11.000-et.

De gondolhatunk akár Kimi Raikkönenre is, aki az utolsó 2 futamon 17 pontos hátrányából 1 pontos előnyt csinált úgy, hogy megszerezte a maximális 20 pontot és Hamilton csak 2 pontot szerzett egy hetedik hellyel. A szerencse mellett itt azt a mozzanatot éreztem döntőnek, amikor az utolsó futam rajtjánál a második kanyarban befékezett Hamilton előtt annak érdekében, hogy Alonso mellé érjen a külső íven, ami a következő kanyarban belső ív lett. Ez is kellett ahhoz, hogy nyerjen... vert helyzetből.

Összefoglalva nincs lehetetlen. Nem szabad leírni a saját esélyeinket. És nem szabad lebecsülni az ellenfeleket sem, még akkor sem, amikor már csak egy nagyvakjuk van. Az esetek többségében kiesnek, de néha még így is hatalmas magasságokba érnek.

2007/10/20

Pénteki őrület

A theflop fórumán olvastam egy rövid könyvajánlót. Bár a Cardoza elküldte nekem is ezeknek a könyveknek a többségét, még sokat nem olvastam közülük, mert Tom McEvoy könyveivel voltam elfoglalva. Viki nem ájult el különösebben ezektől a könyvektől. Nekem viszont más a nézetem, de főleg azért, mert eddig egy könyvet sem olvastam, amely csak Omaháról vagy csak 7 card studról szólna. Mivel közismert, hogy a játékosok többsége nem tudja ezeket a játékokat jól játszani alacsonyabb téten, minden profitól származó információt felértékelhetünk - még ha egy régi omahás vagy studos nem is talál benne semmi újat. Így összességében pozitív véleménnyel vagyok erről a két könyvről.

Olvastam néhányat McEvoy hold'emes könyvei közül is... ott már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Én leginkább a langyos víz kategóriába sorolnám őket. Egy kezdőnek segítenek, sőt elvétve lehet benne találni jó ötleteket, de egy Harrington-könyvhöz minőségben azért nem hasonlítanám.

Ha már könyveknél tartunk, a Theflop könyvajánlóban olvastam Doyle Brunson My 50 most memorable hands című könyvéről három sort. A könyv az ajánló szerint főleg azt részletezi, hogy Doyle hogyan mákolt le másokat. Érdekes, hogy a tegnapi napommal kapcsolatban az volt az érzésem, hogy én is sorozatosan mákolok. Na nem esélytelenebb lappal esélyesebbet, odáig nem süllyedek le, hogy folyamatosan erre legyen szükségem, hanem magukat a helyzeteket tekintem szerencsésnek, illetve azt, hogy ilyen ellenfelekkel hozott össze a sors...

Kezdődött azzal, hogy QQ volt nálam, flopp QTT, két egyszínű. Egyedül tizes pár ver meg. Már ott gyanús volt a leosztás, hogy 7 nagyvakba került a játék és öten (!) gondolták úgy, hogy megadják. Erre floppon az 1500-as kasszába valaki belenyit 900-at, ketten megadjuk. Törnön lejött egy érdektelen lap és az eredeti agresszor all in rak... azt is csak meg kellett adnom. Na és mire rak all in? 89s-e volt (flopp előtt 7 nagyvakig megadta vele...), 89TQ lyukas sor és flösshúzó, azaz 1 lappal színsora (el nem bírta engedni...), 3 lappal sora, 8 lappal flösse lett volna. Az 1 outja nyilván nem jött.

Aztán jött egy olyan szitu, ahol nagyon szerencsés floppot kaptam el. Kisvak vagyok tizes párral, ellenfelemnél AhAs. Jött egy megadás, majd az AA-val ülő ellenfelem csak megadta a tétet. Ez hatalmas hiba, mert már középső pozíciós volt és egy megadó után megadni szerintem öngyilkosság, mert a banki esély további játékosokat csábíthat játékba. Mindenki más bedobta, kisvakként dönthettem a kiegészítés és az emelés között. Igazából az első megadó aggasztott, mert elég korrekt játékos benyomását keltette és korai pozícióból megadott. Gondoltam, a megadásnak nagyobb előrevetített esélye van ha eltalál a flopp... senki nem fogja azt gondolni, hogy tizes párral nem emelek 2 megadó után. Most már gondolhatják... és az a szép az egészben, hogy az esetek legalább felében emelek tizes párral elölről is, tehát a TT-vel csak megad jegyzetek a nevem mellett még hibásnak is lesznek a jövőben kettőből legalább egyszer.

Mi történne ha emeltem volna? Egyedül maradnék az ász párral, aki vagy tovább játsza a megtévesztőt és csak megad, vagy visszaemel. Ez utóbbi esetben sokba kerülne nekem a flopp. Ráadásul valószínű, hogy a véletlenszám-generátor más floppot sorsolt volna nekem ki.

Szóval jön az első 3 lap. Álomszép. 8h Th 8d. Floppolt full, flösshúzóval és sorlehetőségekkel az ellenfeleknek. Itt még fogalmam sem volt, hogy mit találtak, de reménykedtem benne, hogy valamire nyitnak és ritkítják a mezőnyt - helyettem. Ezt az ász pár meg is tette: 200-as kasszába belenyitott 150-et. Én csak megadtam, mindenki más dobta. Ezzel reménykedtem, hogy az ellenfél flösshúzóra tett, mert ha nem jön le egy flösslap, törnön is védeni fogja a lapját, riveren meg eljátszhatom a befuccsolt húzólap blöffjét. Törn Qh. Lejött a flösslehetőség. Az ellenfél belenyitott még 150-et az 500-as kasszába. Hoppá, ez egy próbatét. Azt kérdezi tőlem: van flössöd? Erre válaszolok egy megadással - értelmezze ahogy akarja. :) Talán úgy is értelmezheti, hogy van nálam egy tizes, ennyit még megér, hogy lássam a rivert. Aztán jött a river. 7h. Négy egyszínű lap az asztalon, nálam egy se. Itt beugrott, hogy milyen szép is lenne ha az ellenfélnél ott csücsülne egy Ah és nut flössel várná a nyitásomat. De talán még egy Kh is esélyes. Ekkor még nem tudtam hova tenni az ellenfelet. Flopp előtt csak megadott, flopp után nyitott egy kicsit kevesebb, mint fél bankot, törnön harmad bankot amikor lejött a flöss... ez amolyan AQ, AJ, Ax x <> 6, KQ, KJ, QJ, 9Ts, 89s szerű lapot jelenthet, a tizesek ugye főleg nálam vannak... Esetleg egy A8s-ben kifogott egy nyolcast és azt slowplayingezi. Vagy van egy közepes pocket párja, aminél nem tudja hova tenni magát és nyitogat. Mindenesetre meg akartam adni neki az esélyt, hogy ha van nála egy ász vagy egy magas lap ebből a színből, akkor blöffre tegyen és all in rakjon engem. Nyitottam a 800-as bank majdnem kétszeresével, 1500-zal. Még be is írtam a chatbe, hogy nincs is semmid. Na erre nem sokkal később érkezett a válasz: all in! Amit én adtam, mert csak QQ, 9hJh, 6h9h, 88 verhet meg... és a licit elsősorban flösst jelenthet. Megadtam és mutatja az AA-ját, nut flöss. Én meg mutatom a floppolt fullomat. Nagyon szerencsés leosztás.

Tegnapról ez a két leosztás maradt meg. Bár a pénteki őrületben volt még egy-két gyöngyszem. Ha majd NL1000-en játszom, talán belekerül a my 50 most memorable hands gyüjteményembe. Bár... itt az a leosztás vezet, amikor több mint egy beülős all int rátoltak a két beülős deepstackemre akkor, amikor lejött a harmadik egyszínű lap... és nálam A6s abból a színből, lapduplázódás vagy színsorlehetőség meg nem volt. Annak idején megnéztem a hand historyban, totális blöff, még egy párja sem volt. Talán ez is hétvégén volt, miután sokat ivott a játékos, mert józanul ilyet nem igazán csinálnak az emberek. De ennek csak örülni lehet.

2007/10/16

Bemutatkozás, a kezdetek

2006 decemberében ismerkedtem meg a no limit hold'emmel. Miután megtanultam a mikrolimit stratégiánkat - Viki néhány órán át figyelte a játékomat NL2-n. Akkor a lépéseim javarészt helyesek voltak, mégis egy korábbi freerollon szerzett zsetonjaim elkezdtek apadni. Ami utána következett, az viszont minden képzeletemet felülmúlta. Néhány hónappal később már NL50-en garázdálkodtam mind a Pacificen, mind a Titanon. Próbálgattam az NL100-at és az NL200-at is, de ott a mai napig sem érzem magam biztonságban.

A no limit hold'em mellett szeretek omaházni és 7 card studozni, bár ezeket a játékokat csak mikrolimiten űzöm. A stratégiám még nem kiforrott és nincs mögöttem annyi leosztás, hogy magas tétre menjek. Amíg hold'emből megkockáztattam már azt, hogy beüljek félbeülővel NL400-ra (nem is akármilyen élmények fűződnek ehhez az igen rövid kiruccanáshoz... :)), Omahából még nem érzem elérkezettnek az időt, hogy a NL50-es táblákat terrorizáljam.

Alapvetően készpénzes játékosnak tartottam és tartom magam. Ennek ellenére sok jó versenyeredményem van, amit főleg annak tudhatok be, hogy az esetek többségében képes vagyok hideg fejjel mérlegelni, és akár órákig várni a megfelelő lehetőséget. Legjobb eredményem eddig egy 2. hely egy három napon át tartó élő versenyről, ahol 420-an indultunk. Mondhatom, hogy ez igen jó kezdet, mert ez volt életem első nevezési díjas élő versenye.

A szerencse nyilván minden versenyen szerepet játszik. Ugyanakkor hiszek abban, hogy ahhoz, hogy szerencséd legyen, olyan helyzetbe is kell hoznod magad, hogy tudj mit kezdeni az öledbe hullott lehetőségekkel. Hosszútávon épp ezért sikeresek a jobb játékosok, és ezért tűnnek el a süllyesztőben azok, akik csak a szerencséjükben bíznak.

Augusztusban egy kisebb törés volt a játékomban, nem tudtam igazán a pókerre koncentrálni. Az utóbbi egy-másfél hónapban rendeződött minden olyan körülmény, ami gátolt a játékban. Innen ered az a tanácsom mindenkinek, hogy ha nem tudsz 100%-ig a játékra koncentrálni, akkor ne pókerezz, mert minimális az esélye annak, hogy jól menjen a játék. Meg kell várni amíg rendeződnek a dolgok, és csak utána elkezdeni pókerezni.

Ehhez a gondolathoz kapcsolódik a pókertőke menedzselésének kérdésköre. Érdekes módon nagyon hamar észlelem amikor nem megy a játék, és azonnal visszamegyek alacsonyabb tétre. Amikor kellő magabiztosságot szerzek és a veszteségeim egy részét visszanyerem, akkor ismét fellépek a megszokott tétemre. Ezért eshet meg velem az, hogy 3-4 beülőnél nagyobb minuszban egy adott téten eddig soha nem kerültem... Stagnáló hónapjaim voltak, de kinullázni még soha nem sikerült magam egy teremben sem.

Mostanában sok pókerkönyvet olvasok hála a Cardozának, akik eddig 14 könyvet küldtek nekem postán csak azért, mert náluk játszom. Az egyik könyvben le volt írva, hogy a póker "hőskorában" a nagy nevek sokszor tönkrementek, kölcsönből játszottak, craps és rulett fogadásokat kötöttek... és rájöttem, hogy a mai világban ezek egyikére sincs szükség, annyira elterjedt a póker és ezáltal annyi lehetőséggel élhetnek a kezdő játékosok, hogy aki igazán akar, fejlődni, előbb-utóbb nyerő játékos lesz. Szó szerint a nullából fel lehet építeni egy kényelmes bankrollt, amivel akár NL100-on is lehet játszani. Anélkül, hogy a vagyonomat kockáztatnám.

A Cardoza könyveiről a jövőben még írok. Épp a Championship Studot olvasom, amely annak ellenére, hogy 7 card stud, 7 card stud hi/lo és razz cash game- és versenystratégiákról szól, sok olyan alapelvet is megemlít, amelyet hold'em versenyeken is hasznosíthatunk. Nem egy Harrington-könyv, de azért érdemes elolvasni.