A mai bejegyzés nem pókerről fog szólni, mert ma egyáltalán nem játszottam és nem is fogok. Ugyanis amíg nem pihenem ki magam, jó eséllyel vesztő játékos lennék a koncentráció hiánya miatt. Cserébe olvashatom azt a rengeteg könyvet, amit összevásároltam és összenyertem, meg nézhetek filmeket. Nameg megírom ezt a bejegyzést. Ha gokartversenyzésre adjátok a fejeteket, vigyázzatok arra, hogy a verseny után egyrészt adrenalintúltengés, másrészt fáradtság tör rátok. Ha meg fedett pályán zajlik a verseny, akkor a megállapodott benzingőz sem túl pozitív. Tehát cash race alatt nem érdemes gokartozni max. ha kihagyhatsz egy napot.
Kezdődött azzal, hogy fél évet teljesen kihagytam. Kétszer mentem el Csabival és Gizdával gokartozni, az kicsit talán segített. A kihagyásnak két másik hátrányos tényezője is van számomra. Az egyik hogy elsőként (!) kezdhetem az időmérőt lehült gumikon, motorral és pályán. Ez sokat jelenthet, főleg ha 10 percig állnak a gokartok előtte. A másik pedig az, hogy pont amikor abbahagytam a gokartozást (miközben holtversenyben vezettem az összetett bajnokságot), akkor vezettek be a 270ccm-es gokartok helyett 390-eseket, amiről nem volt még tapasztalatom. Szerencsére ez utóbbi hátrány az első két futamon nem érint, mert ott még 270-esekkel versenyzünk, hiszen fedett pályára 390-est nem lehet felvinni, annyira szűk és lassú, hogy megállnának a gokartok. Az időmérőről meg kiderült, hogy az a hátrány valójában előny, de erről majd később. :)
Pénteken eldönthettem, hogy 'túlsúlyosként' nevezek egy olyan kategóriába, ahol gyakorlatilag a 3. legjobb lennék, átlag súlyon egy brutális mezőnybe, ahol nyolcan (!) pályáznánk az első helyre és minimum 3 versenyzőről tudom, hogy egyértelműen gyorsabb nálam, vagy felsúlyozom magam egy olyan kategóriába, ahol én vagyok a legesélyesebb. Ez utóbbit választottam, mert - bár szeretem a kihívásokat - de a tény, hogy fél évet kihagytam és ismeretlen gokartokban kellene versenyeznem Magyarország legjobb amatőr gokartversenyzői ellen, kicsit elbizonytalanított, több okból.
- Egyrészt a veszély, mert volt már ott egy versenyzővel afférom, és ő annak idején egyszer kiforgatott, egyszer kanyarban húzott rám szabálytalanul, egyszer meg egyenesben szorított le, amikor is betelt nálam a pohár és falba raktam (szabálytalanul). A mostani versenyen viszont pont ő volt az a versenyző, aki nagyon sokat nőtt a szememben, mert végig teljesen korrektül versenyzett és láttam a kézmozdulatain, hogy amint véletlenül meglök valakit, már mutatja is, hogy elengedi. Tehát a veszélyt mint olyat idővel átértékelem miután lefutott egy-két 390-es verseny és lehet, hogy köztük is elindulok
- A másik tényező viszont az, hogy úgy éreztem, kell nekem a motiváció hogy folytassam. Olyan könnyű nem elmenni és pókerezni mondjuk helyette mert annyi lehetőség van. Ha sorozatos 4. - 8. helyeken végeznék, úgy érezném, hogy pókerben sikeresebb vagyok és ez rányomná a bélyegét a szereplésemre. Így nem tornyosulnak egymásra a vereségek és nem arra fókuszálok és egyben fejlődök azzal, hogy minden versenyen előznöm kell.
- Tapasztalatokat akartam gyűjteni, hogy milyen érzés kicsit gyengébb mezőnyben versenyezni, amikor indult a versenysorozat, kb. ilyen volt a mezőny
A hátrány viszont az (és ezt mondtam is tavalyi ellenfelemnek és az idei első futam győztesének), hogy kevesebbet ér gyenge mezőnyben a jó teljesítmény és nem is vagyok rá annyira büszke.
A szabályok is érdekesen alakulnak. Egy körös (!) időmérő edzés alapján állt fel a rajtsorrend. Ha elrontasz egy kanyart, vesztesz 3-4 pozíciót. Az első versenyen az időmérő sorrendjében állunk fel és húzzuk ki a gokartokat. A második versenyben viszont az időmérő 1. helyezettje indul a 8. helyről, a 2. a 7. helyről és így tovább, miközben a gokartok sorrendje megegyezik az első versenyével. A végső helyezésed a két versenyen elért helyezés átlaga, holtverseny esetén az 1. versenyen elért eredmény dönt (hogy legyen súlya az időmérő edzésnek).
Ez - pókeres nyelvvel - egy hatalmas adag gamblinget adott hozzá a játékhoz, de még így is azt érzem, hogy a tudás bőven kompenzálja a szerencsét, csak kicsit kevésbé, mint régen. Ugyanakkor gondoljatok bele: valaki első helyről indul, megnyeri a futamot, a második versenyen feljön a 8. helyről az 5.-re és nem nyer, mert valaki más mondjuk nem 3, hanem 4 helyet jött előre a két verseny alatt, ahol mondjuk megeshet, hogy az 1. versenyen a 6. helyről indult, ketten kilökték egymást, a harmadiknak meg megáll a gokartja (ebben a bajnokságban tudtommal egyszer volt rá példa). Emberünk ilyenkor nem csinált semmit, mégis 3 helyet jön fel, míg az élen autózó fél kör előnnyel megnyerheti a futamot és nulla pozíciót javít a helyezésén. A második versenyen cserébe utolsó helyről indulhat és nehezebb ellenfeleket kap maga elé, mint bárki más. Ha ezt még megfűszerezzük azzal, hogy véletlenül a leggyengébb gokarttal indul hátulról és a legerősebbel elölről, tovább csökken az esélye az előzésekre.
A szabályok tehát egyértelműen amellett szóltak, hogy az nyer, aki a legjobban tud előzni. Hozzátenném, hogy emellett gyorsnak is kell lenni, és jól kell tudni védekezni miközben a mérföldekkel lassabb ellenfeledet próbálod előzni.
A holnapi beszámolómban az előzmények után beszámolok magáról a versenyről is, hiszen rengeteg érdekes fordulatot és meglepetést tartogatott a futam.
Kezdődött azzal, hogy fél évet teljesen kihagytam. Kétszer mentem el Csabival és Gizdával gokartozni, az kicsit talán segített. A kihagyásnak két másik hátrányos tényezője is van számomra. Az egyik hogy elsőként (!) kezdhetem az időmérőt lehült gumikon, motorral és pályán. Ez sokat jelenthet, főleg ha 10 percig állnak a gokartok előtte. A másik pedig az, hogy pont amikor abbahagytam a gokartozást (miközben holtversenyben vezettem az összetett bajnokságot), akkor vezettek be a 270ccm-es gokartok helyett 390-eseket, amiről nem volt még tapasztalatom. Szerencsére ez utóbbi hátrány az első két futamon nem érint, mert ott még 270-esekkel versenyzünk, hiszen fedett pályára 390-est nem lehet felvinni, annyira szűk és lassú, hogy megállnának a gokartok. Az időmérőről meg kiderült, hogy az a hátrány valójában előny, de erről majd később. :)
Pénteken eldönthettem, hogy 'túlsúlyosként' nevezek egy olyan kategóriába, ahol gyakorlatilag a 3. legjobb lennék, átlag súlyon egy brutális mezőnybe, ahol nyolcan (!) pályáznánk az első helyre és minimum 3 versenyzőről tudom, hogy egyértelműen gyorsabb nálam, vagy felsúlyozom magam egy olyan kategóriába, ahol én vagyok a legesélyesebb. Ez utóbbit választottam, mert - bár szeretem a kihívásokat - de a tény, hogy fél évet kihagytam és ismeretlen gokartokban kellene versenyeznem Magyarország legjobb amatőr gokartversenyzői ellen, kicsit elbizonytalanított, több okból.
- Egyrészt a veszély, mert volt már ott egy versenyzővel afférom, és ő annak idején egyszer kiforgatott, egyszer kanyarban húzott rám szabálytalanul, egyszer meg egyenesben szorított le, amikor is betelt nálam a pohár és falba raktam (szabálytalanul). A mostani versenyen viszont pont ő volt az a versenyző, aki nagyon sokat nőtt a szememben, mert végig teljesen korrektül versenyzett és láttam a kézmozdulatain, hogy amint véletlenül meglök valakit, már mutatja is, hogy elengedi. Tehát a veszélyt mint olyat idővel átértékelem miután lefutott egy-két 390-es verseny és lehet, hogy köztük is elindulok
- A másik tényező viszont az, hogy úgy éreztem, kell nekem a motiváció hogy folytassam. Olyan könnyű nem elmenni és pókerezni mondjuk helyette mert annyi lehetőség van. Ha sorozatos 4. - 8. helyeken végeznék, úgy érezném, hogy pókerben sikeresebb vagyok és ez rányomná a bélyegét a szereplésemre. Így nem tornyosulnak egymásra a vereségek és nem arra fókuszálok és egyben fejlődök azzal, hogy minden versenyen előznöm kell.
- Tapasztalatokat akartam gyűjteni, hogy milyen érzés kicsit gyengébb mezőnyben versenyezni, amikor indult a versenysorozat, kb. ilyen volt a mezőny
A hátrány viszont az (és ezt mondtam is tavalyi ellenfelemnek és az idei első futam győztesének), hogy kevesebbet ér gyenge mezőnyben a jó teljesítmény és nem is vagyok rá annyira büszke.
A szabályok is érdekesen alakulnak. Egy körös (!) időmérő edzés alapján állt fel a rajtsorrend. Ha elrontasz egy kanyart, vesztesz 3-4 pozíciót. Az első versenyen az időmérő sorrendjében állunk fel és húzzuk ki a gokartokat. A második versenyben viszont az időmérő 1. helyezettje indul a 8. helyről, a 2. a 7. helyről és így tovább, miközben a gokartok sorrendje megegyezik az első versenyével. A végső helyezésed a két versenyen elért helyezés átlaga, holtverseny esetén az 1. versenyen elért eredmény dönt (hogy legyen súlya az időmérő edzésnek).
Ez - pókeres nyelvvel - egy hatalmas adag gamblinget adott hozzá a játékhoz, de még így is azt érzem, hogy a tudás bőven kompenzálja a szerencsét, csak kicsit kevésbé, mint régen. Ugyanakkor gondoljatok bele: valaki első helyről indul, megnyeri a futamot, a második versenyen feljön a 8. helyről az 5.-re és nem nyer, mert valaki más mondjuk nem 3, hanem 4 helyet jött előre a két verseny alatt, ahol mondjuk megeshet, hogy az 1. versenyen a 6. helyről indult, ketten kilökték egymást, a harmadiknak meg megáll a gokartja (ebben a bajnokságban tudtommal egyszer volt rá példa). Emberünk ilyenkor nem csinált semmit, mégis 3 helyet jön fel, míg az élen autózó fél kör előnnyel megnyerheti a futamot és nulla pozíciót javít a helyezésén. A második versenyen cserébe utolsó helyről indulhat és nehezebb ellenfeleket kap maga elé, mint bárki más. Ha ezt még megfűszerezzük azzal, hogy véletlenül a leggyengébb gokarttal indul hátulról és a legerősebbel elölről, tovább csökken az esélye az előzésekre.
A szabályok tehát egyértelműen amellett szóltak, hogy az nyer, aki a legjobban tud előzni. Hozzátenném, hogy emellett gyorsnak is kell lenni, és jól kell tudni védekezni miközben a mérföldekkel lassabb ellenfeledet próbálod előzni.
A holnapi beszámolómban az előzmények után beszámolok magáról a versenyről is, hiszen rengeteg érdekes fordulatot és meglepetést tartogatott a futam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése